Vérző szeretet
Vérző Szeretet
Hallgatom a Csendet,
S bontanám a Rendet,
Oh, Uram
Megőrjít, a Boldogtalanság!
A Csendből halk szinfonia válik ki,
Szép emlékek tőrnek elő,
Könnyem lassan megered,
Hova lettek azok,
Akiket szeretek?
Uram, felelj!
Mondd, mit tegyek,
Hogy szívemen ne hordjak
Ezernyi vérző sebet?
Hogy harcoljak,
Mit tegyek,
Hogy igazabb ember legyek?
Istenem, kezedben
Már ez életem,
Uram ölelj, szoríts,
Mert nélküled feladom,
Nélküled az Élet csak Kín-halom.
Uram mit tegyek?
Hogy felejtsek,
A jövőbe így hogy nézzek,
Gyász és kín,
Emlékek,
A Bűnöm,
Az, ami mardossa a Szívemet!
De ember vagyok,
S elgondolkozom,
Van-e még valakinél oltalom,
Valakinek karjában vár-e még rám
Megnyugvást rejtő alkalom?
Szenvednének-e ők is értem,
Kikért lassan égő szeretetben
Elvérzik parányi szívem?
De nem bánom,
Mert úgy éltem,
Hogy szívem,
S Szavad vezetett utamon.
Mindig néztem azt ki szeretet,
Még akkor is, ha szívem közben
Meghalt, s Karjaidban elvérzett.
2013-11-23.
DarkAngel’94